Az ember nha elveszti azt akit a legjobban szeret, Elhagy minket, s azt hisszk nlkle lni nem lehet. A sok emlk, azok az egytt tlttt percek, Mind rkre bennnk marad. De vge...Elteltek.
Az let megy tovbb, de nehz lesz nlkle, Nlkle az let j lesz? vajon szpl-e..? Ha elvetted tlnk, ht segts, hogy tl legynk rajta, Mert nem ezt rdemelte. Nem ezt akarta.
J ember volt, (egyben) nagyon j apa s frj, Ha most krhetnm, azt krnm, hogy visszatrj. Gyere vissza, mert nem j ezt ltni, Hogy aki fontos nekem, nem tud semmit csak vrni.
Vr arra, hogy jra leld, jra fogd a kezt, Hogy azt mond neki: Szeretlek. Mikzben nzed a szemt. Hogy mindig vrd otthon, nevess vele jra, s most nem tud msra gondolni, egyedl a mltra...
Ha elvetted, legalbb add, hogy ott jobb legyen neki, Mert itt mindenki visszavrja, mindenki szereti. Elmentl, nem jssz vissza, de mindig itt vagy velnk. Legyl boldog ott fent, s tudd, hogy nagyon szeretnk!
Veroach

| |

|