Magyar nyelvter�leten, f�leg az �lmos hang� vide�s narr�toroknak k�sz�nhet�en hajlamosak vagyunk lezombizni �ket, de idegen nyelvter�leten helyesen �gy �rj�k: Zombie.
A Zombi, a kokt�lon k�v�l m�g jelenthet �l�halottat is. Vagy ford�tva...!

Term�szetesen a kokt�l sokkal frissebb csin�lm�ny, mint a zombi, �s a zombi-jelens�g k�r� �p�lt m�tosz. A zombi, ahogyan eredetileg ismern�nk kell, a woodoo var�zslat mell�k vagy f� term�ke lehet. A fekete m�gia �ldozata, aki akaratlan b�buk�nt �l, �s sok vitatott esetben, dolgozik. Emberi test, melyet megb�n�tottak a k�l�nb�z� var�zslatos szerek, �s ez�rt �ntudatlanul m�k�dik. A t�m�t olyan filmek �rintett�k m�r, persze csak leheletnyi szell� form�j�ban, mint a James Bondos kaland �lni, �s halni hagyni (Live and Let Die), vagy a Wes Cravenes horror K�gy� �s sziv�rv�ny (Serpent and the Rainbow). Itt megeml�thet� a m�sik neves kalandfilm, Az Indiana Jones �s a V�gzet temploma (Indiana Jones and Temple of Doom), vagy a rajzfilmb�l moziv�szonra avanzs�lt Scooby Doo els� r�sze. �m ez a zombi ir�nyvonal nem az, melyet mi keres�nk. A mi zombink enn�l v�resebb, kegyetlenebb �s sajnos kisz�m�that�bb. Mi azt a rohad� zombit keress�k, aki embert eszik, l�tv�ny�ban megijeszt, �s akit sz�molatlanul lehet apr�tani!

Zombie filmek m�r a filmk�sz�t�s (h)�skor�ban is k�sz�ltek, igaz, hogy ezeket kevesen ismerhetj�k, mivel hozz�nk el sem jutottak. A j�rk�l� halottak r�szei a horrorfilmek univerzum�nak. Hihetetlen, de igaz, hogy m�r Lugosi B�l�nak is k�sz�lt filmje err�l a t�m�r�l, 1932-ben, White Zombie c�mmel.

A zombi az ember f�lelm�b�l sz�letett, �s egyik f� teremt� atyja, aki sz�vesen ny�lt a t�m�hoz, GEORGE A. ROMERO a horrorfilmek guruja �s gondos teremt�je. B�r a neve alapj�n �s filmjei st�lusjegyeiben olasznak t�nhet, a rendez� New York Cityben sz�letett, 1940-ben.
Bar�taival sz�vetkezve kerek 100 ezer doll�rb�l leforgatta fekete-feh�r filmj�t, Az �l�halottak �jszak�j�t (Night of the Living Dead, 1968).
Ezzel megsz�letett a zombie film, �s ez a darab, k�t k�s�r�filmj�vel, etalonn� lett, kult mozi �s egyben klasszikus.

A t�rt�net egyszer�s�g�ben nagyszer�. A tov�bbi r�szek pedig fel�p�tettek egy univerzumot, mely vil�g sok rajong�t gy�jt�tt maga k�r�, akik azt�n �h�tattal v�rt�k a tov�bbi v�res epiz�dokat.

Az els� film cselekm�nye durv�n egy napot �lel fel. Egy testv�rp�r elzar�ndokol egy �reg �s nem t�l gondozott temet�be, ahol hamarosan megt�madja �ket egy �l�-halott. A fi�testv�r meghal (ahogy v�rhat�, a dr�mais�g miatt) a le�nyz� pedig a k�zelben �ll� h�zik�ba menek�l. A k�vetkez� �r�kban m�g t�bben keresnek itt mened�ket, �s a zombiek szinte mell�kess� v�lnak. A bennl�v�k k�z�tti fesz�lts�get, a karakterek egym�shoz val� viszony�t j�rja k�rbe a film, �rintve a rasszizmust, az �rul�s �s kihaszn�l�s t�m�j�t. M�g a holtak �lland� t�mad�sokat int�znek az �p�let ellen, odabenn a t�l�l�k egym�ssal is harcokat v�vnak. El�sz�r csak p�rbesz�dek form�j�ban, v�g�l m�r fizikailag is, �s mire a felment� sereg meg�rkezik, csup�n egyik�knek siker�l �letben maradni. Izgalmas film, akkor teljesen �de t�rt�nettel, a rengeteg farkasember �s v�mp�r ut�n. A befejez�se pedig szokatlanul pesszimista, �s emiatt eredeti. A legjobb horrorfilmek ma is ebb�l a s�m�b�l mer�tenek.

V�gy kev�s szerepl�t, helyezd �ket sz�ls�s�ges helyzetbe, majd �ld meg �ket egyenk�nt. Az akkor lefektetett alapok megtal�lhat�ak a legt�bb r�mfilmben. Romero k�zben maga k�r� gy�jt�tt mindenkit, akik szerett�k a filmj�t, �s tov�bbi folytat�sokat k�sz�tett, hogy kiel�g�tse a k�z�ns�g ig�nyeit. Az els� filmben megjelentek a zombik, a m�sodikban m�r az emberek felismerik a vesz�lyt, �s megkezdik a harcot ellen�k, m�g a harmadikban egyfajta groteszk v�rusk�nt bekebelezik az eg�sz bolyg�t, n�h�ny teljesen lakatlan sziget kiv�tel�vel.

Romerohoz hamar csatlakozott TOM SAVINI, aki a m�sodik legismertebb n�v a zombi univerzumba. A fiatalember a st�bban szinte minden munk�t ell�tott, �s v�res tr�kkjei a v�djegy�v� v�ltak.

Neve k�s�bb nem csak halottas t�m�j� filmekben kamatoztatta, de egy�b horrorfilmekbe is k�sz�tett �leth� gyilkoss�gi effekteket.

Savini 1946-ban sz�letett, Pittsburgh-ben, �s a 70-es �vek k�zep�n k�t�tt szoros bar�ts�got Romero-val. Dolgozott sz�n�szk�nt, kaszkad�rk�nt, rendez�k�nt is.

Romero 1968-ban k�sz�tette a tril�gi�v� b�v�l� sorozat els� r�sz�t, ez�rt term�szetes, hogy a film kezdetlegesnek t�nhet a k�pi hat�sokban, �s a t�ma miatt a megval�s�t�sban is. Ut�na kerek t�z �vnek kellett eltelnie, hogy ism�t el�vegye a t�m�t, �s tov�bb g�rgesse azt. 1978-ban a film m�r sz�nes, az els� r�sz sikere miatt pedig j�val t�bb p�nzt tudtak �sszegy�jteni r�. Ebben a r�szben m�r Savini is dolgozott, �s a legdurv�bb harapd�l�s jelenetek egy r�sze az � keze munk�ja. A film realisztikusabb, mint el�dje, �s a trashfilm minden kell�k�vel rendelkezik. Meg n�mi abszurd humorral. Itt a zombik m�r megjelentek a f�ld�n, az emberis�g felvette vel�k a harcot, de sajnos meg�ll�tani lehetetlen �ket. A holtak mindenhol jelen vannak. Egy maroknyi kommand�s elbarik�dozza mag�t egy hatalmas szupermarketben, �s napr�l-napra teng�dve v�rj�k, hogy valami t�rt�nj�k. Azt�n megjelenik a k�rny�ken egy motoros csoport, akik fenevadk�nt t�madnak �l�re, holtra egyar�nt, amib�l k�vetkezik, hogy a film v�g�n a bev�s�rl� k�zpontba �rve konfront�l�dnak a f�szerepl�kkel, majd l�tv�nyos lesz�mol�s k�zben mind elpatkolnak, h�seink pedig tov�bb menek�lnek.

�jabb hossz� �vek telnek el, mikor Romero befejezi �lm�t, 1985-ben, a Day of the Living Dead-del. Ebben olyan f�ldalatti katonai t�maszponton j�runk, ahol maroknyi t�l�l�k egyik fele a zombikkal k�s�rletezik, hogy megismerve viselked�s�ket, k�nnyebb� tegye ellen�k a harcot. A csoport m�sik fele a v�delmet szolg�l� katon�kb�l �ll, akik m�r a t�r�shat�ruk k�sz�b�n �llnak. A k�t csoport k�z�tt folyamatos fesz�lts�g d�l, �s mik�zben az �rdekellent�t egy l�v�ld�z�s kiv�gz�sben cs�csosodik ki, addig az egyik labilis idegrendszer� katona beereszti a zombikat, hogy azt�n azok megtiszt�ts�k a terepet, az utols� emberekt�l.

A zombifilmeket a kritikusok sok mindennel magyar�zt�k. A zombi, mint ellens�g, b�r k�ls�re a szomsz�dod, vagy bar�tod is lehet, ugyanakkor arctalan, r�szv�tlen gyilkos. Azonos�tott�k �ket atombomb�val, az emberben d�l� d�monokkal, az ismeretlen v�rusokkal, p�ld�ul az AIDS-el is.

A filmek a dr�ma �s akci� kever�k�b�l k�sz�lnek, de az�rt ha valaki figyel a r�szletekre, tal�lkozhat a m�r eml�tett abszurdba oltott humorral is, ami n�ha kikacsint a n�z�re, nem er�szakosan, de az�rt oldva a fesz�lts�get.

A Night of the Living Dead korszakalkot� filmnek sz�m�tott, �s ut�na egyre-m�sra k�sz�ltek azok a horrorfilmek, melyek k�zponti t�m�ja a holtak felt�mad�sa lett, �s az ellen�k val� harc. Sajnos ezek k�z�l hozz�nk nagyon sok vagy nagy k�s�ssel, vagy megv�gva �rkezett meg.

A zombik, ak�rcsak minden r�m, filmenk�nt elt�r� tulajdons�gokat mutattak, meg persze a nev�k sem mindig zombi lett. Ebben a forgat�k�nyv�r�k kreat�vnak mutatkoztak. A hetvenes, nyolcvanas �vekben val�s�gos zombi-d�mping �rasztottal el a vil�got.
Az olasz-amerikai rendez�k egyik kedvenc t�m�ja lett a z�rt vil�gban lej�tsz�d�, m�sz�rl�sos horror. Vegy�l egy viszonylag kis k�z�ss�get, k�ldj r�juk emberev� hull�kat, majd d�lj h�tra.
Ezek a filmek, sokszor n�lk�l�zt�k a logik�t, �s a hangs�lyt az er�szakra fektett�k. A zombik ott voltak mindenhol. V�rosban, j�gmez�n, a telev�zi�ban (sz� szerint is), vagy a v�z alatt.

N�lunk nem nagyon lehetett �ket bemutatni, mert a James Bond filmekhez hasonl�an ezek a m�vek is indexen voltak. Ha valaki t�mogatta a kal�zipart, �s v�s�rolt n�ha illeg�lis kazett�kat a felejthetetlen hangal�mond�ssal, megismerhetett n�h�ny ilyen t�m�j� filmet. (Az �n kezembe vegyesen ker�lt amerikai �s n�met verzi�, �s �ll�thatom, hogy a n�met volt a legpocs�kabb, mert abb�l a cenz�ra sokszor kiv�gta a l�nyeget.)