Most �lland�an a hib�imat keresem. Az �r�letbe kergetem magam. Egyszer t�nyleg elj�n az a nap, hogy dilih�zba ker�l�k.

B�rcsak a mai lenne az a nap! Ott egyed�l lehetn�k, nem k�ne semmivel sem foglalkoznom. De az a h�rom sz� ott is k�s�rtene.

Szenved�s. K�n. Hal�l.

Minden kis apr�s�g miatt szenvedek. Nem vagyok h�v�, sem vall�sos, de most az egyszer azt �rzem, hogy Isten keze van a

dologban. Megb�ntet, ami�rt annyit hib�ztam.

�r�kre egy emberi roncs maradok. Ha elmenn�k orvoshoz, val�sz�n�leg besz�m�thatatlannak titul�lna. �s neki lenne igaza.

Van, amikor egy�ltal�n nem lehet feld�h�teni, de van, amikor egy sz�val is. Akkor legsz�vesebben nekirontan�k annak, aki

feld�h�tett. �tn�m, vern�m, t�pn�m a b�r�t. De nem. Vissza kell fognom magam.

M�r nagyon elegem van abb�l, hogy minden ember b�nt, ahol csak tud. Azt mondj�k, hogy divatb�l vagyok depresszi�s.

Mi�rt nem k�pesek felfogni, hogy �n t�nyleg beteg vagyok, �s nem csak j�tszom? Ezzel egyre m�lyebbre nyomnak a lelki

nyomorba. De m�r nem �rdekel. Pedig nagyon f�j ezek miatt a sz�vem. Ha m�g nevezhetj�k annak azt a h�scafatot. B�r az a

h�scafat lassan kezd megkem�nyedni. Egyre kem�nyebb, �s kem�nyebb lesz. M�g v�g�l csak egy k�darab lesz a sz�vem hely�n.

Akkor m�r soha nem fogok senkit sem szeretni. Csak arra leszek k�pes, hogy mindenkivel rideg legyek, �s gy�l�ljem az embereket.

De ha �k ezt szeretn�k, akkor �n nem �llok az �tjukba.

Egy �rz�ketlen sz�rny leszek. Mindenkit b�ntani fogok. �r�kre egyed�l leszek. De mindenkire mosolyogni fogok. Hisz a jap�nok

is megmondj�k, hogy hidegsz�v� asszony az, ki mindenkire mosolyog.