Minden ember �let�nek mintegy 30 sz�zal�k�t �talussza. Alv�s k�zben t�bbnyire �lmodik, j�llehet �bred�s ut�n rendszerint nem tud r� visszaeml�kezni. "A norm�lis alv�snak k�t m�lyen alv� szakasza van, amelyek az alv�s elsõ �r�ira esnek" – fejtette ki felsz�lal�s�ban Inge Strauch �lomkutat�, a z�richi egyetem klinikai pszichol�giai int�zet�nek volt vezetõje.
Az �lmok �jszaka minden 90 percben az �n. REM-szakaszban jelennek meg. (A REM jelent�se Rapid Eye Movement, magyarul: gyors szemmozg�s). Ezekben az �brenl�ti �llapothoz hasonl�t� szakaszokban gyorsabb pulzus, l�legz�s �s erõs agyi tev�kenys�g tapasztalhat�. "Ha alv� embert az alv�s REM-szakasz�ban fel�breszt�nk, k�l�n�sen j�l eml�kszik arra, hogy mit �lmodott" – hangoztatta Strauch.
R�mutatott arra is, hogy nemcsak pszichikai zavarok elevenedhetnek meg �lmokon kereszt�l. Gyermekek �lmai el�rulj�k p�ld�ul, hogy mit gondolnak �s hogyan gondolkodnak. A gyermekek �lmai nem k�l�n�sebben szorong�ssal tel�tettek, hanem t�bbnyire val�s�gos mindennapi �lm�nyeket �rulnak el.
A megvizsg�lt mintegy 500 gyermeknek csup�n negyed�n�l jelent meg az �lomban agresszi�, fõleg sz�beli. T�bbnyire maguk a gyermekek voltak az agresszi� c�lt�bl�i. Min�l idõsebbek azonban a gyerekek, ann�l ink�bb v�lnak az agresszi� �ldozatai helyett annak elk�vetõiv� – hangs�lyozta az �lomkutat�. Inge Strauch tapasztalatai szerint a l�nyok jobban visszaeml�keznek �lmaikra �s szavakkal is jobban k�pesek azokat le�rni. Feltûnõ az is, hogy a fi�k �lmai re�lisabbak – m�g õk megt�rt�nt esem�nyekrõl �lmodnak, addig a l�nyok ink�bb hozz�k�ltenek valamit.
A gyerekek �lmaiban szil�rd hely�k van az �llatoknak is – a t�z�vesek minden negyedik �lm�ban megjelennek. A l�nyok ink�bb h�zi�llataikkal �lmodnak, amelyeket gondoznak. M�g a kisebb gyermekek t�bbnyire csak azt tudj�k megmondani, hogy j�t vagy rosszat �lmodtak-e, addig a tizenn�gy �vesek m�r k�pesek r�, hogy differenci�ltan �rj�k le az �lomban �t�lt �rzelmeiket.