Olyan furcsa… Itt vannak a kezemben a gy�gyszerek, �s �n nem merem bevenni �ket. Gy�va vagyok. Gy�va a hal�lhoz.

Gyenge az �lethez. �rd�gi k�r.

K�ny�r�gnek, hogy maradjak. Azzal �rvelnek, hogy m�g el�ttem van az �let. Ha tudn�k mekkor�t t�vednek! El�ttem

csak a szenved�s �ll. Sorban el�z�k magam mell�l mindenkit. Akiket szeretek, �s akiket nem.

Van egy ember, aki azt vallja, hogy nagyon szeret engem. Hogy �n jelentem neki az �letet. Ha �n feladom, � is feladja.

T�lem f�gg. De nem akarom, hogy b�rki is f�ggj�n t�lem! Vele csak az a baj, hogy nem tudom szeretni. Sehogy sem.

M�g bar�tk�nt se. Valami miatt nem. Egyszer�en k�ptelen vagyok r�! R�gen t�nyleg olyan volt, mintha a testv�rem lenne,

de most… Valami nagyon megv�ltozott. M�r csak azt nem �rtem, hogy mi�rt vagyok neki fontos? Hisz nem is ismer! R�gebben

nem is besz�lgett�nk!

Olyan f�radtnak �rzem magam. Ez tal�n �rthet� is, hiszen folyton k�zdenem kell. F�leg magammal. Az eddigi megr�gz�tt,

rossz szok�saimmal. K�nyszer�tenem kell magamat arra, hogy kedves legyek az emberekkel. Annyira kegyetlen tudn�k lenni

az emberekkel. �s kegyetlen akarok lenni! �lvezem, ha m�sok szenvednek. Ha senki sincs a k�zelemben, akkor �n szenvedek.

Sanyargatom a testem, a lelkem. K�rt okozok magamban.

Amikor m�ssal is megosztom a gondolataimat az �ngyilkoss�gr�l vagy �ppen a hal�lr�l, akkor mind azt mondja, hogy a

betegs�g besz�l bel�lem. Mi�rt nem �rtik meg, hogy �n ilyen vagyok? Egy �nsanyargat� �r�lt! Igen, ez vagyok �n. Kiskorom

�ta ilyen vagyok. Ezen m�r nem tudok v�ltoztatni! Hi�ba is akarok. Hi�ba pr�b�lok magamnak egy �j �nt kov�csolni,

egyszer�en nem megy! Kegyetlen akarok lenni! Ha feln�v�k, csak egy rohadt gyilkos lesz bel�lem, aki kibelezi az �ldozatait.

Azt�n b�rt�nbe z�rnak, ahol tal�n egyed�l lehetek. De ha nem, akkor ott is csak k�nozni fogom az embereket.

Tal�n t�nyleg kezdek meg�r�lni…