A kopog szellemek New York llam szaki rszn 1848-ban lt kt fiatal lny, Margaret s Kate Fox, akikrl klns trtnetek terjedtek el. A jelenltkben furcsa, kopog hangokat lehetett hallani, amit ksbb a szellemvilgbl rkez kdolt zenetekknt rtelmeztek. Krdezz brmit a szellemtl: egy kop-pants azt jelenti, nem, a kt koppants az igen. A Fox nvreknek csodjra jrtak, idsebb nvrk szervezsben beutaztk az egsz orszgot, s mg Eurpban is felfigyeltek rjuk a mvelt emberek s irodalmrok, mint pldul Elizabeth Barrett Browning. A Fox nvrek "megnyilatkozsa" lett a modern spiritualizmus alapja, amely szerint nhny tehetsges ember klnleges akarati erfeszts rn kpes a halottak szellemvel kommuniklni. Elssorban Keene trsasga rezte magt a Fox nvrek lektelezettjnek. Negyven vvel az els "megnyilatkozs" utn - lelkiismeret-furdalstl gytrve - Margaret Fox alrsval hitelestett beismer vallomst tett. A kopog hangot ll testhelyzetben, a mozgs legcseklyebb jele s erfeszts nlkl a nagy lbujj- s knykzlete ropogtatsval vltotta ki, hasonlan ahhoz, ahogyan nagyon sok ember kpes a csuklzlett megropogtatni. gy kezddtt az egsz. Elszr csak egyszer trkknek ltszott, anynk megijesztsre. Ksbb, amikor olyan sok ember volt kvncsi rnk, gyerekekre, akkor mi magunk is megrettentnk, de akkor mr nem lehetett kiszllni. Senki sem gyanakodott trkkre, mert olyan kis gyerekek voltunk. A nvrem tudatosan, anynk pedig nkntelenl vezetett erre az tra." A legidsebb nvr, aki az utazsokat szervezte, gy tnik, teljes mrtkben tisztban volt a csals tnyvel. t a pnzszerzs vgya motivlta. A Fox-gynek nem az a legrdekesebb tanulsga, hogy milyen sok embert lv lehetett tenni, hanem az, hogy a rszedettek kzl sokan mg a beismer valloms utn sem voltak hajlandk elhinni a csals tnyt, jllehet Margaret Fox egy New York-i sznhzban a nyilvnossg eltt is bemutatta "termszetfltti nagy lbujjt". gy tettek, mintha Margaretet csak valamilyen racionalista tlszk knyszertette volna a beismer vallomsra. Az emberek csak ritkn hlsak hiszkenysgk leleplezsrt.

|