A ront� var�zsl�s t�bbs�ge ink�bb csak f�lhaszn�lja az emberi v�rt, nem "ir�nyul r�".
Viszont a ront�shoz kapcsol�dnak olyan l�nyek, amelyek a gonosz erõk megjelen�sei.

A v�mp�r

A v�mp�r az a halott , aki meghat�rozott idõben s�rj�b�l kikelve visszat�r az �lõk k�z�, hogy azok v�r�t sz�vja.

A v�mp�rl�ny feltûn�se az irodalomban a 18. sz�zadra tehetõ - a balk�ni orsz�gokhoz kapcsolva.
T�rt�neti h�tter�nek �s a v�mp�rk�p "õs�nek" Vlad Tepes (1456-1462., 1477.) havasalf�ldi fejedelem, esetleg apja, Vlad Dracul tekinthetõ.
Az eur�pai v�mp�rfogalmat �sszekapcsolj�k m�g az arab ghul�val, ghollal: a romok k�z�tt tany�z� d�mon mag�nyos v�ndorokra les - ha nem lel ilyet, akkor halottakat eszik.
Az eur�pai gondolkod�sban m�r az antik g�r�gs�g is ismerte a halott �s a v�r �sszekapcsol�s�t, gondoljunk csak az Od�sszei�ban elbesz�lt r�szre, amikor Od�sszeusz megid�zi Theiresszi�sz szellem�t.
A v�mp�rt�rt�netek filmes feldolgoz�sai szinte a filmk�sz�t�s kezdeteitõl ismertek: Nosferatu, Lugosi B�la szerepei - az ilyen filmek par�di�ja Polanskinak a V�mp�rok b�lja c�mû remekmûve.

A sz�pirodalomban napjainkig visszat�rõ t�ma - csup�n Baka Istv�n mûveit eml�tem itt.
A v�mp�rol�gia lassan �n�ll� mûvelõd�st�rt�neti "tudom�nyter�lett�" v�lik. A befogad�i szok�sok vizsg�lata, a teremtett vil�gok jelk�pvil�ga, mot�vumrendszere, t�mah�l�zata, illetve a vil�girodalmi kitekint�s klasszikus - posztmodern elm�leteknek kedves t�rgy�v� lehet.

 P�ld�ul:

A v�mp�ralakhoz kapcsolt-kapcsol�d� jelk�pes-allegorikus jelent�s alkalmaz�s�nak egyik elsõ p�ld�ja lehet Baka Istv�n kev�sb� ismert verse:

A negyven�t�dik �v szonettje

Mint v�mp�r aki s�rboltj�ban �bred
hogy �jrakezdje a k�rhozatot
megrettenek magamt�l ha az �nek
k�nyszere gyûjt a sz�mra v�rhabot
nem akarom t�bb� kisz�vni �lõ
nappalok szûzies-feh�r nyak�t
m�r a Tej�t is szemfogam nyom�t
viseli
ez a nõ-vil�g feh�rlõ
puha karokkal hi�ba �lel
a k�j kev�s a h�s a v�r se kell
megfertõz�tt a fajtalan konok
v�gyakoz�s hogy val�v� �leljem
az ûrt amelybõl �dent alkotok
hol �lmokkal buj�lkodik a lelkem.  (1993.)

Az emberfarkas

Az emberfarkas is k�z�pkorv�gi, felvil�gosod�s korabeli l�ny. A farkass� v�ltozott ember harap�sa "viszi �t" a fertõz�st az eg�szs�gesre - ennyiben rokon a v�mp�rral.
Az emberfarkas feltûn�se a babon�k szerint a hold v�ltoz�s�hoz kapcsol�dik.

A zombi

Szinte azt mondhatjuk, hogy a zombi kort�rsunk: a retteg�sre alapoz� filmipar tal�lja ki.
Ellent�tben a r�gi felfog�sokkal nem k�s�rtet, nem v�mp�r, hanem az a felt�mad� halott, aki nem vissza akar t�rni az �letbe, hanem az �letet akarja a saj�tja �ltal "�lthez" alak�tani.
A zombi kin�zete borzaszt� - boml� test -, mozg�sa lass�, "szakaszos", viszont meg�ll�thatatlannak tûnik.

A zombi fogalm�nak kialakul�sa a d�l-amerikai m�gikus hiedelemvil�g afrikai �s afrikainak tekintett vegy�t�s�hez kapcsol�dik (l�sd m�g a vudu-hit).

Az afrikai hiedelemvil�gban m�g ma is �l a vudu hit

A Nosferatu c�mû film Lugosi B�la fõszerepl�s�vel

Jim Cury v�mp�rt alak�t egyik elsõ fõszerep�ben a Csak egy harap�s c�mû filmben

Jack Nicholson  Farkas c�mû filmben

A darabos mozg�s�, boml� testû zombi kedvelt figur�ja a filmeknek

A Frankenstein-toposz

Ezek t�bbs�ge, b�rmilyen fant�zi�val sz�letett is, visszavezethetõ az eddigi emberi kult�ra k�peire, �br�zol�saira. A l�nyek �ltal�ban ellens�gesek, s ha ilyenek, akkor az embert eledelnek vagy �lõ-helynek tekintik.

A var�zsl�s �s a fant�zia irracion�lis l�nyei �s t�nyei az emberi v�gyak megnyilv�nul�sai: "c�lban" �s "eredm�nyben" egyar�nt. T�lzott fontoss�got ne tulajdon�tsunk nekik, de a jelz�sek mindig l�tezõ probl�m�ra utalnak, olyanokra, amelyeket nem lehet, nem szabad figyelmen k�v�l hagyni.