A torin�i lepel csoda?

A „torin�i halotti lepel" - a J�zus halotti lepl�nek tartott sz�vetdarab, amelyen egy keresztre fesz�tett ember lenyomata l�tszik - hiteless�g�nek vizsg�lata hossz� ideig tartott. Mostanra azonban a k�rd�s mindenki sz�m�ra rendez�d�tt - n�h�ny elvakult h�v� kiv�tel�vel. A lent, amib�l a leplet sz�tt�k, valamikor a 16. sz�zad k�zep�n aratt�k le, egy id�ben azzal, amikor egy m�v�sz �ll�t�lag bevallotta, hogy „ravasz m�don" r�festette a k�pet a lepelre.

1988. okt�ber 13-�n jelentett�k be hivatalosan, hogy a „lepel" a k�z�pkorb�l �s nem Krisztus idej�b�l sz�rmazik, miut�n h�rom kutat�laborat�rium radiokarbon m�dszerrel meghat�rozta a lepelb�l sz�rmaz� minta �letkor�t. A gyors�t�s t�megspektrometria seg�ts�g�vel h�rom laborat�rium, Oxfordban, Z�richben �s az Arizona Egyetemen igen j�l egyez� adatokat kapott: a leped� kora i. sz. 1260-1390 k�z� esik, amit t�bb (i.e. 1. sz�zadb�l, 11. �s 14. sz�zadb�l sz�rmaz�) minta egy�ttes vizsg�lat�val is kontroll�ltak.

Az eredm�nyek lez�rt�k az �ll�t�lagos ereklye 1898-ban kezd�d�tt tudom�nyos vizsg�lat�t, amikor el�sz�r f�nyk�pezt�k le a rajta l�v� elmos�dott k�pet. Annak a felfedez�se, hogy a k�p kv�zinega�v (a s�t�t �s vil�gos r�szek felcser�l�dtek), �szt�nz�en hatott a k�palkot�s magyar�zat�ra vonatkoz� pr�b�lkoz�sokra. Amikor a k�s�rletek bebizony�tott�k, hogy a k�p nem egyszer� lenyomat (a felteker�s torz�t�sokat eredm�nyezett volna) vagy „vaporogr�fia" - azaz a kig�z�lg�s hozta l�tre (a g�z�k csak elmos�dott foltot eredm�nyeztek volna) -, a hiteless�g h�vei egyre bizarrabb „elm�letek" megalkot�s�ra k�nyszer�ltek. Term�szetesen ezeket megk�s�relt�k „tudom�nyosnak" felt�ntetni.

Egy Los Alamos-i tud�s v�lem�nye szerint a k�pet „felvillan�s-fotol�zis" hozta l�tre, azaz a sug�rz� energia hirtelen felvillan�sa, amit pl. Krisztus teste eredm�nyezhetett a felt�mad�s pillanat�ban. Egy m�sik lelkes h�v� William Buckley National Review-�ben azzal �llt el�, hogy a k�pet termonukle�ris reakci� hozta l�tre, hasonl�an a l�zerhologramokhoz. Egy ap�ca �s egy utahi k�mikus a „forr� holttest" elm�lettel �llt el�: a keresztre fesz�t�s �ltal feler�s�tett testh� a m�szk�s�r l�gos k�mhat�s�val kombin�l�dva egy „merceriz�ci�s folyamat" r�v�n hozta l�tre a k�pet.

Annak ellen�re, hogy a k�palkot�st csak ilyen �ltudom�nyos nonszensszel tudt�k magyar�zni, a „lepel�gusok" - a STURP (Shroud of Turin Research Project, Torin�i Lepel Kutat�si Projekt) tagjai - ragaszkodtak ahhoz, hogy a k�p nem lehetett se k�z�pkori, se m�smilyen m�v�sz munk�ja. Igen tanuls�gos felid�zni n�h�ny tipikus �rv�ket �s �rzelmi megnyilv�nul�saikat.

Orvosi bizony�t�kok. 1978-ban a STURP pathol�gusa, Robert Bucklin kijelentette: Ha a b�r�s�g el�tt kellene szakmai h�rnevem kock�ztat�s�val v�lem�nyt mondani a „torin�i lepel" hiteless�g�r�l, igen hat�rozottan meger�s�ten�m, hogy az Krisztus halotti leple, �s J�zus k�pe l�that� rajta. Bucklin �s m�s, a lepelben h�v� pathol�gusok azzal �rveltek, hogy a k�p anat�miai r�szletei annyira pontosak, hogy azokat egy k�z�pkori m�v�sz nem volt k�pes reproduk�lni. Ennek ellen�re a leplen tal�lhat� l�bnyom helyzete nem felel meg a l�b helyzet�nek, a haj es�se �ll� �s nem fekv� szem�lynek felel meg, a test pedig annyira hossz� (hasonl�an a g�tikus m�v�szet alakjaihoz!), hogy az egyik „lepel�gus" pathol�gus azt �llap�totta meg ebb�l, hogy J�zus Marfan-f�le szindr�m�t�l szenvedett.

V�r. B�r a leplen tal�lhat� „v�rfoltok" nem �llt�k ki egy nemzetk�zi h�r� t�rv�nysz�ki szerologus 1973-ban elv�gzett pr�b�it, �s b�r Walter McCrone, a vil�gh�r� mikroanalitikus meg�llap�totta, hogy a foltok t�nylegesen v�r�sokker �s cin�bertartalm� temperafest�kt�l erednek, k�t STURP-tud�s, John Heller �s Alan Adler azt �ll�tott�k, hogy „azonos�tott�k v�r jelenl�t�t". A nagy tekint�ly� International Association for Identification (Nemzetk�zi Szem�lyazonos�t�si Sz�vets�g) 1983-as konferenci�j�n John E. Fischer t�rv�nysz�ki orvosszak�rt� megmagyar�zta, hogyan lehet tempera-fest�kkel hasonl� nyomokat l�trehozni, m�sr�szt demonstr�lta, hogy a sz�nk�pelemz�si adatok ellentmondanak a STURP-tud�sok �ll�t�sainak. �rdekes v�letlen, hogy Heller �s Adler se nem szerol�gus, sem pedig pigmentszak�rt�, ez�rt felvet�dik a k�rd�s, mi�rt �ppen �ket v�lasztott�k ki ilyen fontos munk�ra? Adler maga elismerte, hogy „McCrone vil�gh�r� �s t�bb mint k�t �vtizedes tapasztalata van ilyen probl�m�kban. Ezzel szemben Adler �s �n soha nem foglalkoztunk kor�bban olyan dolgokkal, amiknek a legkisebb k�z�k is lenne a m�v�szeti hamis�t�shoz." (Heller, 1983).

A k�miai k�rd�seken k�v�l tov�bbi gondok voltak az �ll�t�lagos v�rrel: nem tapadt a hajra, hanem a hajf�rt�k�n kis patakk�nt folyt; a leplen „k�pszer��n" jelent meg �s alvadt v�rcsom�kat is tartalmazott, valamint piros maradt, m�g az igazi v�r megfeketedik az id� m�l�s�val.